Kezdő lap

Fokanov Anatolij

Írások


"Amit tisztán vokális eszközökkel megvalósít, minden dicséretet megérdemel: a jelek szerint elnyűhetetlen hang, a kiváló formáló és karakterizáló készség arra figyelmeztet, hogy Fokanov több mint 20, az Operaház színpadán eltöltött év után , még mindig meghatározó, sőt mi több: nélkülözhetetlen tagja a hazai operaéletnek."

Puccini : Tosca ( Margitszigeti Szabadtéri Színpad) - Bóka Gábor Opera-Világ 2015 augusztus 13.

 

"Fokanov Anatolij magától érthetően hozza régi szerepét, kifogástalanul énekel, ahogy mindig és nagyjából ugyanazokkal a gesztusokkal.
Azonban a folyton mozgásban lévő színpadon épp őt kényszerítik egy kanapén ülve elénekelni a bosszúáriáját, amikor ez nem egy helyben
ülős szám."

Verdi : Az álarcosbál ( Szegedi Szabadtéri Játékok) - Ádám Tünde, Opera-Világ 2015 július 9.

 

"Fokanov Anatolij- mint kaméleon- öltötte magára Monforte szerepét. Az énekesnek jól állnak az elegáns , merev, hatalommal bíró figurák, így ez a karakter is. Hátrafésült ősz hajával és feszes egyenruhájával kiköpött kormányzónak nézett ki. Hangja megnyugtatóan biztosította a tőle megszokott élményt, de ezúttal igazán szép pillanatokat főleg Feketével közösen tudott varázsolni. Apa és fia, bariton és tenor.....
Szólamaik kitűnően egészítették ki egymást, miközben a két félreismerhetetlen hang egymásra licitálva mutatta meg a duett szereplőinek érzéseit."

Verdi : A szicíliai vecsernye - Mona Dániel 2013 június 7

 

"Fokanov Anatolij a maga megbízható, üzembiztos hangján, robusztus formálással, ámde mindvégig a zene szelleméhez alkalmazkodva alakította Amonasrot."

Verdi : Aida- Bóka Gábor- 2011 december 19

 

"A címszerepben Fokanov Anatolij mutatkozott be, kirobbanó hangi formában, kifogástalanul és hatásosan formálta meg a tragikus sorsú dózse szólamát.
Megrendítő volt a haldokló öreg megformálásában , utolsó kettőse Rácz Istvánnal az előadás legkatartikusabb pillanata volt.“

Verdi : Simon Boccanegra - Opera - Világ - Fülöp Károly 2011.

 

"Az izgalmas összjáték egyik centrális figurája az operában a gyermekét megtaláló zsarnok, Guido de Monforte, akit Fokanov Anatolij keltett életre. Méltán megérdemelt közönségsikerével az orosz énekművész ismét bizonyította, hogy a nagy olasz baritonszerepek méltó letéteményese."

Verdi : A szicíliai vecsernye - www.operaportal.hu      Péterfi Nagy László  2009.

 

"Anatolij Fokanov is rendkívül árnyaltan szólaltatta meg azt a rengeteg érzelmi szintet és fokot,amit a  szerepe rejt "

Verdi : A szicíliai vecsernye - Magyar Nemzet     Kiss Eszter Veronika  2009.

 

"Az ellenszenves ,ugyanakkor apai érzelmeivel küszködő Monforte, a megszállókat vezető kormányzó Fokanov Anatolij baritonján szólal meg. Ebben a szerepkörben ma ő a Budapesti Operaháznak talán a legnagyobb egyénisége, nagyszabású alakítás hangban is, jellemábrázolásban is, méltán kapta a vastapsot hűséges közönségétől."

Verdi : A szicíliai vecsernye - Népszava - Szép Szó  Várkonyi Tibor  2009.

 

"A Monfortét játszó baritonról, az itthon szintén népszerű Anatolij Fokanovról pozitív emlékeim vannak szép hang, megbízható énekes, aki kellő átéléssel formálja meg a szerepeit. Itt most fölülmúlta önmagát. Monforte sokat van a színpadon, a szerep igen kimerítő, ráadásul ez a szólam is tele van magas hangokkal. Az előadást többször félbeszakította a taps, a legnagyobb taps azonban Arrigo és Monforte nagy duettje után csattant fel és méltán a duett alatt " izzott a levegő ", ritkán hallani a Magyar Állami Operaházban előadás közben ilyen vastapsot "

Verdi : A szicíliai vecsernye www.operaportal.hu   Csák Balázs   2009.

 

"A hangi és színészi megoldások Fokanov Anatolij esetében jó konstellációban születtek. Fokanov többször bizonyította felkészültségét, nemcsak az operairodalomban, hanem oratóriumokban, koncerteken is.Rendkívül szép és különleges színezetű hangja mindent elbír, Gérard szerepében az intenzív hangerőt, párosítva a kifejezőerővel. A szerepet mintha ráírta volna Giordano, az énekes az est legjobb alakítását nyújtotta, az ő szerelme, tettei szinte fontosabbá váltak a címszereplőnél. "

Giordano : André Cheniér az Operában www.papiruszportal.hu - Lehotka Ildikó 2008

 

"Jago szerepében Fokanov Anatolij elegánsan és teljesen természetesen mozgott. Volt valami játékosság interpretációjában, a jeles Credoban nem annyira egy démont, mint egy az eszét, manipulativ képességét magas fokon élvező embert mutatott, hangilag végig remekül bírva a nehéz szólamot. Játszott az emberekkel és játszott a nézőkkel is, ő nyújtotta az egyik legegységesebb alakítást."

Verdi : Otello- Ferencvárosi Fesztivál www.papiruszportal.hu - Csont András 2008.

 

"Fokanov Anatolij Jagoja vérbeli megoldásokat mutatott. Azon felül hogy fantasztikus hangja, muzikalitása a legjobbak közé emeli, az intrikus karaktert a legvégsőkig feszítette ( Credo ). Ebben nem zavarta a tengerész-egyenruha, a kisebb - nagyobb, mások által vétett megbocsátható malőrök, Desdemona mellett ő volt a másik főszereplő. Uralta a színpadot, amikor kijött a templomból, rá, és nem Otellora kellett figyelni."
( Bosszúkettős )

Otello - Ferencvárosi Fesztivál www.papiruszportal.hu - Szabói 2008.

 

"Fokanov Anatolij szép zengésű, erőteljes baritonja és kiejtése az orosz egyházi zenét is megidézte."

Rahmanyinov : Harangok - Művészetek Palotája www.papiruszportal.hu - Lehotka Ildikó 2007.

 

"Anatoly Fokanov idézte fel Doyle " A Föld " ( The Land ) című dalát, oly módon, hogy mindenki libabőrös lett a teremben"

Doyle : Music From Movies ( Filmzenék )
Royal Albert Hall - - London - 2007.

 

"Nemesen zengő hangján énekelte az utolsó tételt Anatolij Fokanov. Így érdemes befejezni egy nagyszerű koncertet !
Rahmanyinov : Harangok ( Karmester : Kocsis Zoltán )
"

Új Zenei Újság - Bartók Rádió. 2007.április 22 ( Molnár )

 

"Gérard szerepében a pályafutása csúcsára érkezett Fokanov Anatolij kiváló vokális és színászi teljesítményt nyújtott."

MAGYAR DEMOKRATA (Spangel Péter 2006. )

 

"Fokanov Gérard-ja bárhol megállná a helyét, üzembiztos, fényes!"

MAGYAR NEMZET (Ókovács Szilveszter 2006. )

 

"A legkiemelkedőbb alakítás Anatolij Fokanov nevéhez fűződik : a lakájból a köztársaság titkárává előlépett Charles Gérard szerepében végig bírta drámai erővel és mély tónusú, súlyos bariton hanggal, már-már az előadás főhősévé lépett elő - háttérbe szorítva a szerelmespárt."

HETI VÁLASZ ( D. M. 2006.)

 

"Anatolij Fokanov a pódium másik oldalán a nemzetközi első osztályt hozza, szép hangú, egyértelmű, tiszta,
erőteljes profi .
"

ÉS .. ( Fáy Miklós 2006.) Saint -S: Sámson és Delila

 

"Anatolij Fokanov személyében a baritonszerepek egyik legjobb magyarországi megtestesítője alakította a grófot. Különleges egyénisége és hideg eleganciája ismét csodálatos estét okozott az operabarátoknak. A második kép tercettje, a második felvonás " Il balen di suo sorriso" sorkezdetű szerelmi áriája, majd az azt követő induló jellegű kórussal kísért szóló és a Leonorával való duett az előadás legnagyszerűbb pillanatai voltak....

.....A csúcspont azonban minden kétséget kizáróan a Luna Góf Leonora duett volt. A tüzes és szenvedélyes, vérbeli Verdi dallam olyan magas szinten szólalt meg Csernától és Fokanovtól, hogy a világ bármelyik operaszínpadán olyan tapsvihart és ovációt váltott volna ki, mint azt december 22-én az Erkel Színházban tette. Percekig ünnepelték a kettőst."

Don Luis de Vargas www.zene.hu 2006.

 

"Scarpia szerepében Fokanov Anatolijt üdvözölhettük, aki Perencz Béla helyett ugrott be. Már a fesztiválnyitó operagálán is Fokanov énekelt, a három Tosca előadás után Otelloban Jagot hallunk majd tőle. Megjelenése első pillanatától kezdve nem volt kétséges, hogy uralja a színpadot. Mind megjelenésével tartásával, tökéletes színészi gesztusaival, mind hangjával és előadásával a darab legemlékezetesebb szereplőjévé vált, beugrésa ellenére. Scarpia szerepét mintha rá szabták volna, a lehető legnegatívabb emberi tulajdonságokat olyan természetesen adta át a közönségnek, mintha a való életben is ilyen volna.
Nemes tartása egy valódi bárót sugallt. Az ő szereptolmácsolása a legjobbak közé tartozik."

Tosca a jubileumi Budafesten www.papiruszportal.hu - Lehotka Ildikó 2006.

 

"A közelmúltban, úgy tudom, operettet is énekelt, Rost Andrea partnereként egy gálaesten. Dalestet adott a Rádióban, majd beteg kollegája helyett Scarpia szerepét énekelte az Operaház két egymást követő, Tosca előadásán ( a másodikat hallottam ,hatalmas sikerű előadás volt, s benne megérdemelt személyes siker is ! ), majd újabb két nap elteltével az Olasz Intézetben Bellini operaáriákat énekelt a " A bel canto bűvöletében" című hangverseny-sorozat szereplőjeként. Zsúfolt hetek követik egymást, fellépések sora, miközben készülnie is kell mindig a következőkre: ezúttal a december első hetében Szimonov vezényletével elhangzó két Rahmanyinov kantáta (Tavasz, Harangok) bariton-szólójára. Sok a munkája Fokanov Anatolijnak. Szükségünk van rá!"

Judit Zene-Zene-Tánc (Csák P. 2005.)

 

"Tomszkij gróf szerepében Fokanov Anatolij kivirágzott, nagyon hajlékony színpadi személyiség. Van humora, s fölényesen tud játszani. Jelentős művész, nagyon meg kell becsülni, hogy a Budapesti Operaház társulatának tagja."

Muzsika (Fodor Géza 2003.)

 

"Akinek megbízhatóan kiváló teljesítményét ismét hangsúlyoznom kell, az Fokanov Anatolij: Luna grófja világszínvonalú."

Budapesti Verdi Fesztivál (Devich Márton 2000.)

 

"Örülök, hogy most Fokanov Anatolijra esett a választás, akit kiváló művésznek tartok. Jágóként ismertem meg, és az egyik legjobb Verdi-baritonnak tartom. Nemcsak a hangja, az intelligenciája miatt is. Fokanov mindig úrként viselkedik a színpadon- ebben a szerepben ez különösen fontos-, és úriember az életben is. Nagyszerű együtt dolgozni vele."

Tokody Ilona A trubadúr bemutatójáról (Devich Márton 1996. )

 

"Anatolij Fokanov kimondottan nyereség a magyar operajátszásnak. Rendkívül szimpatikus, megbízható énekes. Lehet, hogy lélekben még orosz, de szívében már magyar. Örülök, hogy a vendégem."

Telefonbeszélgetés Marton Évával - Képes Krónika - 1996.

 

"Fokanov Anatolij civilben vidám, sokat mosolygó, kedves ember, aki azonban imádja megformálni az intrikus figurákat. Most éppen legújabb szerepére, az Othelo Jágójára készül, amelyet vasárnap este énekel először az Operaházban Lamberto Gardelli dirigálásával."

Esti Hírlap (Réfi Zsuzsa 1995. november 25.)

 

"Fokanov Anatolij jelentős Lord Ashtonként került a produkcióba. Van légköre, és ha belép a színpadra, nyomban fel kell figyelni rá. Éneklésének pregnáns ritmusával, zenei karaktereinek változatosságával mindvégig élményt nyújt."

Kertész Iván 1995.

 

"Ez a szerencsés énekesi és alkati adottságokkal megáldott, líraiba hajló hősbariton született sármőr és ez mindenen átüt, minden maszk, póz és igyekezet alól "kilóg"."

Zene, Zene, Tánc (Angyal Mária 1995.)

 

"Fokanov Anatolij az előadás másik jelentős szereplője. Első megszólalását határozott, mégis érzelmekkel dús hangszín jellemezte. Kiművelt, magas és mély fekvésben is tisztán érthető éneke a bemutató nagyjai közé emelte Őt."

Magyar Nemzet (Bősze Ádám, Lammermoori Lucia 1995.)

 

"Régen gyönyörködtünk Anyegin előadásban ennyire. Igaz, olyan hiteles címszereplőt hallhattunk, mint amilyen a minden hangmagasságban azonos színnel megszólaló Fokanov Anatolij, aki Operaházunk nagy nyeresége."

Pesti Hírlap (Dalos László 1994.)

 

"Fokanov Anatolij hatalmas sikerrel mutatkozott be Posa márki szerepében. Fokanov nemes baritonja és egyenes jellemet sugárzó szerepformálása által méltán nyerte meg a közönség szeretetét."

Népszabadság (Farkas Zoltán 1994.)

 

"Fokanov Anatolij mutatta meg, milyen a klasszikus Escamillo. Gyönyörű, bársonyos hangjával, temperamentumos alakításával a három előadás talán legnagyobb sikerét aratta."

Hazai Tükör (Szeged, Hollósi Zsolt 1994.)

 

"A Germont-t éneklő Fokanov Anatolij természetesen jó okkal kapja a legnagyobb személyre szóló tapsvihart, valóban világraszóló jelenség az ilyen bariton."
Népszabadság (Fáy Miklós 1994.)